Kozma Ferenc szobor
Kozma Ferenc
A település szempontjából kiemelt jelentőséggel bír Kozma Ferenc (1826-1892) személye, mert azon túl, hogy a magyar modern lótenyésztés atyja a szabadságharc leverése után Baracskára házasodott – így itt is élt – a község 1992-ben róla nevezte el általános iskoláját, a Kozma Ferenc Általános Iskolát.
Kozma Ferenc, teljes nevén Leveldi Kozma Ferenc Albert, 1826-ban született a Somogy megyei Sőrnye pusztán. Édesapja az Id. Kozma Ferenc Somogy megyei birtokos, aki Kaposváron ügyvédként dolgozott. Édesanyja a baracskai származású Dienes Antónia volt. Középiskolai tanulmányait a pápai a református gimnáziumban végezte, ahol Jókai Mór és Petőfi Sándor is tanult. Miután elvégezte a gimnáziumot a belovai katonai intézet növendéke lett, majd 1843-tól a 6. (varasd-szentgyörgy) határőr gyalogezred katonája. 1845-től a bécsi nemesi testőrség hadnagyaként szolgált. A szabadságharc hírére hazaszeretettől fűtött szívvel megszökött – lovával együtt – Bécsből, hogy minden erejével Magyarország függetlenségéért harcoljon. 1848. szeptember 27-én már a XVI. lovas zászlóalj főhadnagyaként szolgált.
A szeptember 29-én vívott pákozdi csatában az általa vezetett zászlóalj sikeresen, veszteségek nélkül védelmezte a honvédek ágyúit. 1849. február 1. után Görgey főparancsnoksága alá került, majd április 19-én, a nagysallói csatában megsebesült, de ennek ellenére tovább folytatta a katonai szolgálatot. A világosi fegyverletételt követően sok katonatársához hasonlóan ő is bujdosásra kényszerült. Haynau Kozma Ferenc főhadnagyot távollétében halálra ítélte, nevét jelképesen a bitófára szögezték. 1850-ben nagybátyja, Dienes Ferenc baracskai birtokán talált biztonságot nyújtó menedékre. Kozma Ferenc valószínűsíthetően azért választotta búvóhelyéül Baracskát, mert nem kellett tartania attól, hogy a vérdíj reményében valaki feljelenti őt. A község nemesi családjai jórészt édesanyja családjának, a Dienes családnak rokonai voltak, valamint a falu lakossága is jó indulattal viszonyult az ellenzéki érzelmű, a szabadságharc hőseit bújtató birtokosaihoz. Édesapja, Id. Kozma Ferenc külföldre szóló menlevelet szerzett fia számára, aki ekkor jelentette be, hogy szerelmes lett egy baracskai birtokos lányába, Domonkos Juditba, akit végül feleségül is vett 1851. június 21-én. Az esküvő után felesége tulajdonában lévő Domonkos kúriába költözött és annak több száz holdas birtokain átvette a gazdálkodás irányítását. Kozma Ferenc ekkoriban kezdett a lótenyésztéssel foglalkozni, majd hamarosan a környék legismertebb gazdája lett.
A birtokain való gazdálkodásból bár nem származott kimagasló jövedelme, de ez nem akadályozta abban, hogy segélyekkel segítse a falu rászoruló lakosait, anyagilag támogassa elszegényedett rokonait, barátait. 1860-ban kinevezték Fejér vármegyei főszolgabírónak, valamint békebírónak. Ferenc József császár 1867-ben megbízta, hogy vegye át a magyar lótenyésztési intézetek, állami ménesek, méntelepek irányítását. Bábolnára arab méneket, Kisbérre angol telivéreket, mezőhegyesi, valamint a fogarasi telepre egyéb kiváló fajtákat hozatott be. Nevéhez fűződik a kisbéri angol félvér, a bábolnai arabs, mezőhegyesi Gidrán, Nonius, angol félvér, Fogarason a Lipicai fajta kitenyésztése. Az 1872-ben, angliai útja során vásárolta meg 5500 fontért, a Cambuscant, a magyar lótenyésztés és lovassport csillagának, Kincsemnek apaménét. A király szintén ebben az évben személyesen is meggyőződhetett Kozma Ferenc munkájának eredményeiről, amelyet már a látogatás alkalmával miniszteri tanácsos kinevezéssel jutalmazott. Az 1878-as párizsi világkiállítás révén világhírűvé vált a magyar lótenyésztés. A francia köztársasági elnök a becsületrend tiszti keresztjét adományozta Kozma Ferencnek, a francia kormány külön emlékérmet veretett a magyar lovak tiszteletére. Ferenc József a magyar lótenyésztés terén elért múlhatatlan érdemeinek elismeréséül Kozma Ferencet 1882-ben Szent István lovagkereszttel tűntette ki. Munkásságának legjelentősebb állomása az 1885-ben általa szervezett országos lótenyésztési kiállítás volt, amelynek sikere egyben széleskörű nyilvános elismerést is hozott számára. Kozma Ferenc munkájának eredményességét jól szemléltetik a külföldre értékesített lovak számának változása is. Míg 1867-ben, Magyarországról 7907 lovat vettek meg külföldiek, addig 1897-re már 41177-re emelkedett a külföldre eladott lovak száma.
Kozma Ferenc a baracskai református temetőben lett örök nyugalomra helyezve, 1892-ben. 1893-ban sírja fölé egy 4,5 magas gránit obeliszket emeltek, a nyughely kovácsoltvas kerítését a mezőhegyesi kovácsok készítették. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsága – 2008. május 15-ei ülésén – a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Kozma Ferenc községünk iskolájának udvarán álló mellszobrát 1993-ben adták át, emlékét őrzi továbbá a Faluház falára helyezett emléktáblája is. A község legnagyobb közösségi programja, a Falunap, minden évben halálának évfordulójához igazodva kerül megrendezésre.
/részlet Szőlősy Béla Attila: Baracskai évszázadok a község épített, kulturális öröksége és társadalmi viszonyai a XIX.-XX. században című szakdolgozatából./
