Vörösmarty emlékhely

Vörösmarty emlékhely

A szabadságharc leverése után a baracskai lakosok többsége az ellenzéki oldallal szimpatizált, amelynek egyik oka az lehetett, hogy a szabadságharc néhány nevezetes személye mellett nagy költőnk, Vörösmarty Mihály is itt talált menedéket a megtorlások idején. Pázmándi Dénes gazdatiszt házában élt 1850-1853 közötti években.  A nyéki születésű Vörösmarty már korábban is több esetben járt Baracskán, amelynek oka főleg az itt élt Perczel Etelkához fűződő nemes vonzalma. 1848 előtt Vörösmarty korábbi munkaadója a Perczel család volt, ebből fakadóan Perczel Olga sokat tudott Vörösmarty és Baracska kapcsolatáról, amiről szívesen is beszélt az érdeklődőknek. Nagy költőnk lelkileg összeroppanva, megromlott egészséggel érkezett Baracskára, itt tartózkodása alatt kedvenc időtöltése a dinnyetermesztés volt. Perczel Olga szerint itt írta a Vén cigány című versét is, de ez kétséges, mert 1853-ig élt Baracskán, a vers keltezéseként viszont az 1854. évet adta meg.  Köztudott ugyanakkor, hogy Vörösmarty Mihály Előszó című versét Baracskán írta 1851 télutóján.

Baracska Község Önkormányzata 2000-ben Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából egy erre a célra kialakított kis téren oszlopos emlékművet állított. Az emlékmű tervét S. Hegyi Béla készítette, amelyet a Képző- és Iparművészeti Lektorátusnál működő Bíráló Bizottság is elfogadott. Az emlékmű sajátos építészeti szobrász elem, amely bazaltkő és krómacél kombinációjával készült. A szobrász az oszlop tervezésekor az Előszó című vers tartalmi és formai jellegzetességeit vette alapul. Nagy költőnk halálának 146. évfordulója alkalmából – tovább bővítve az emlékhelyet – a téren kisebb méretű, oldalukon vágott bazalt köveket helyeztek el, amelyekre S. Hegyi Béla szobrászművész egy-egy sírverset vésett.  

Az emlékhelyet a nemzet nagy költője, Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a falu központjában, a Kossuth utca egyik kis terén alakította ki Baracska Község Önkormányzata.

Az alkotó által készített oszlop sajátos építészeti-szobrász elem.Az oszlop bazaltkő és krómacél kombináció. A bazalt a Magyarországon fellelhető egyik legkeményebb kő, vulkanikus eredetű, nagyon nehezen megmunkálható, csiszolva szürkés-fekete, komor hangulatú anyag. A belül található zárványok, elszíneződések éreztetik a láva megszilárdulása közben „beszorult” rendkívüli feszültségeket. A krómacél korszerű anyag, erős kontrasztot képez a bazalt anyagával.

A teret határoló ház falára pedig felkerült az a kőtábla, amelyen az Előszó című vers teljes szövege olvasható.

Az avatóünnepség 2001. november 18-án volt.

/részlet Szőlősy Béla Attila: Baracskai évszázadok a község épített, kulturális öröksége és társadalmi viszonyai a XIX.-XX. században című szakdolgozatából./