Székelylengyelfalva
Székelylengyelfalva, 570-601 méter tengerszint feletti magasságon, a 774 méter magas Őrhegy aljában terül el. A falu északon Székelyszentlélekkel és Bogárfalvával, nyugaton Sükővel, délen Farcáddal és Székelyudvarhellyel (Szombatfalva), keleten Szejkefűrdővel, Ülkével és Székelyszenttamással, határos. Közigazgatásilag Felsőboldogfalva községhez tartozik. A település eredete melyre neve is utal szláv-lengyel gyökerekig nyúlik vissza.
„Udvarhely várának szolgálói, jobbágyai és várnépe a történelem folyamán sokszínű lehetett. Fegyvergyártó, prémet készítő mesterei külországokból is jöttek és a vár körül megtelepedtek (LÉVAI,1935:4).”
Néprajzi adatok is megerősítik a lengyel gyökereket, mivel a faluban valamikor még hordták a „polyák módinak” mondott hosszú, „kajla”, báránybőrből készített fejfedőt, illetve a régi időkben a legények viseletéhez tartozó hosszúszárú, felül csokros lengyel nyakkendőt (LVAI,1935:6). .· .
Lakósságát tekintve az 1858-as adatok szerint 388, 1877-ben 473 lakos lakta és 107 lakóház szerepel az összeírásban. 1907-ben közölt adatok szerint 510 lakosa volt, míg 1930-ban 416, melyből 12 éven alulilakos 102, illetve a lakosság 60%-a nővolt (LÉVAI,1935).
· Az 1 992-es népszámlálás szerint 314 lakosa volt.
A faluban 1-4 osztály működik, az óvódás korúgyerekek iskolabusszal járnak el Hodgyába, illetve az 5-8 osztályos korosztály Felsőboldogfalván és Székelyudverhelyen jár iskolába.
Székelylengyelfalva, vagy rövidebben, ahogy a környékbeli falvak lakosai hívják, Lengyelfalva története méltán összefonódik a település leghíresebb szülöttjével, báró Orbán Balázs (1829 február 3 Székelylengyelfalva – 1890 április 19 Budapest) családjával és történelmi alakjával.
A „legnagyobb székely”-nek nevezett író, néprajzi gyűjtő, történész a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt és 1872-től egészen haláláig az Országgyűlés tagja. Hat kötetben írta meg „Székelyföld leírása történelmi, természetrajzi s népismereti szempontból” című főművét.
Neki köszönhetően épült ki Szejkefürdő, ahol történelmi tárgyú tanulmányokat is írt, illetve végrendelete szerint ide temették el. Sírjához a környékbeli településekről gyűjtött székelykapusor vezet, amelyekből a sírja előtti kaput ő állíttatta 1888-ban.
Lengyelfalva lakossága hálával emlékezik néhai Hajdó István ny. gyergyószentmiklósi főesperesre, aki sokat tett a falu fejlődéséért, itt van eltemetve, illetve egy emlékszoba is bemutatja életét.
Hajdó István Bogárfalván született 1942. december 18-án, 1962-68 között végezte tanulmányait a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán, Márton Áron megyéspüspök szentelte pappá 1968. április 21-én. Ezt követően papi szolgálatát Nyikómalomfalván kezdte, a hetvenes évek elején Székelylengyelfalván végzett papi szolgálatot, majd 1978-1985 között Gyergyóújfaluban volt plébános. Huszonegy évig, 1985-2006 között Gyergyószentmiklós főesperes-plébánosaként tevékenykedett. Onnan vonult vissza és egészen haláláig, 2011. július 8-ig, Székelylengyelfalva lelkipásztoraként dolgozott nyugdíjasként.
Lengyelfalva közeli fekvése Székelyudvarhely városához, közösségi és gazdasági szempontokból a múltban és a jelenben is meghatározó.
Dr. Lévai Lajos „Lengyelfalva” (1935) című munkájában kiemeli a marha-, a bivalytartás és a földművelés fontosságát a falu lakóinak megélhetése szempontjából: „Lengyelfalva tejjel fizeti pontosan az adóját, tejjel veszi lábbelijét, a kávéját, az újságját, az orvosságát és a koporsóját. Minden áldott reggel, több mint 50 ember, leginkább asszony indul meg jókorán a város felé a tejjel.” A tejet átalvetőkben vitték a városba.
Napjainkban a falu lakóinak többsége a városban dolgozik, vannak, akik nyugat európai országokban vállalnak munkát, illetve vannak még kisvállalkozók, gazdálkodók is.
A falu öregjeinek emlékezetében él egy legenda, miszerint II. Rákóczi Ferenc fejedelem kincsei lapulhatnak a falu határában lévő százados cserefák alatt (LÉVAI,1935:1).
Nevezetes napja a közösségnek Sarlós Boldogasszony fogadott ünnepe, melynek eredete 1873-ra vezethető vissza, amikor július másodikán súlyos jégverés pusztított a falu teljes határán.
A lengyelfalvi egyházközség védőszentje Árpádházi Szent Erzsébet, a napja november 19-e, amelyet a Krisztus Király vasárnapja előtt egy héttel, búcsúval és hálaadó szentmise bemutatásával ünnepelnek.
Hagyomány Székelylengyelfalván, hogy a születésének és halálának évfordulóján megemlékeznek a „legnagyobb székelyről” báró Orbán Balázsról.
A faluközösség számára fontos a székely népi hagyományok megélése, megőrzése. Ennek megtestesítőjeként a faluban működik a „Kenderes” felnőtt néptáncegyüttes (nevüket az egyik helyi dűlőről kapták), valamint a felnőtt vegyeskórus. A néptáncegyüttes népi bálokat szervez, valamint a kórussal együtt részt vesz a falut érintő különböző nevezetes napokon, eseményeken.
Testvérkapcsolatokat ápolnak 1996 óta a magyarországi Egerbátor, illetve 2007 -től Novaj településekkel. Az említett településeken kívül, az elmúlt években Berettyóújfalu városával alakult ki baráti kapcsolat. Ez a kapcsolat Orbán Balázs emlékének köszönhető, hiszen 1881-től haláláig Berettyóújfalu választókerületének országgyűlési képviselője volt.
Napjainkban a faluközösség legszorosabb kapcsolata Baracska község lakóival. Az elmúlt években több alkalommal való találkozások, beszélgetések eredményeként, 2022-ben a két település képviselői testvértelepülési szerződés aláírásával szentesítették ezt a kapcsolatot.
Szálláslehetőség is található a faluban. A plébánia tetőterében van kialakítva 34 személyre szálláslehetőség, illetve a Góbé Vendégház és a Piroska panzió várja a megpihenni vágyókat tágas vendégszobáival.
A falu látványosságai:
Római katolikus temploma, 1802-ben épült és 1818 június 12-én szentelték fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére.
Az Orbán család jeles tagjai voltak, akik lelkészi és kántori telket és földeket ajándékozva, illetve udvari templomukat közös használatra átengedték a közösségnek ezzel segítve a lengyelfalvi római katolikus egyházközséget önállósulni, amely a XVIII században még a Szenttamási római katolikus anyaegyházmegye része volt.
A jelenlegi kőtemplom helyén, 1500-ban épült templom állt, amelyet kifogásolt állapota miatt a XVIII. század végére lebontottak. A régi templomból egy fali szentségtartó fülke kései gótikus keretét mentették át és helyezték el az északi fal külső oldalán.
Az iskolaépület a báró Orbán család hajdani birtokán, szülőházuk helyén lett felépítve 1912-ben Orbán Ottó, Orbán Balázs legkisebb fiútestvér által. Ebben az épületben látogatható az Orbán Balázs emlékszoba, illetve egy részében iskola működik.
A sekrestye tetőterében ft. Hajdó István főesperes tiszteletére kialakított emlékszoba található.
Az 1848-as forradalom éveiben állított székelykapuk közül kettő a mai napig dacol az idővel és a természet erőivel. Ezek a kapuk Lakatos Ágnes néni és Ferencz Magdolna néni, portáinak bejáratánál tekinthetőek meg.
A volt bárói kúria bejáratánál Orbán Balázs szejkei székelykapujának másolata található.
Székelylengyelfalván három említésre méltó köztéri szobor is helyet kapott.
A művelődési ház udvarán „a legnagyobb székely” báró Orbán Balázs mellszobra, amelyet 2001.június 3-án avattak fel.
A templom bejáratánál tekinthető meg Hajdó István főesperes-plébános 120 cm magas, másfélszeres életnagyságú bronzszobra.
A templom előtti kis tér közepén látható a Világháborús emlékmű, melyet a trianoni békediktátum 90-ik évfordulójának alkalmából állítottak.
Mindhárom alkotás Zavaczki Walter lengyelfalvi származású szobrászművész munkája.
A báró Orbán Balázs emlékszoba külső falán található „a legnagyobb székly” arcképét ábrázoló domborművek.
Hivatkozott irodalom •Bibliográfia • References
Dr. Lévai Lajos (1935): Lengyelfalva monográfiája
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
 |  |
